Rengeteg gondolat kavarog a fejemben és érzések cikáznak a szívemben miközben készítettem az Állatok Világnapjára a videót. Újra és újra lenyűgöz az a harmónia, ahogyan az állatok együtt élnek a természettel. Ámulatba ejt az állatok nagysága, ahogy élnek. Csak a jelenben, nem rágódva a múlton és aggódva a jövőn…
Csodálatos élőhelyünk van ezen a gyönyörű bolygón. Annyi szépség, annyi lebilincselő táj, annyi fantasztikus állat gazdagítja életünket és mi emberek egyre kevésbé értékeljük. Pedig az igazi érték itt van. A szemünk előtt, körülöttünk, a hétköznapokban, a mezőn, az erdőben és a velünk együtt élő állatainkban.
Örömmel tölt el, hogy szívem minden szeretetével imádom a természetet, óvom, védem a környezetet, felelősséggel gondozom az állatokat, segítek rajtuk, ahol csak lehet.
Köszönöm ezt szüleimnek, akik megismertették velem az igazi értékeket.
Sohasem felejtem el azokat a csodálatos nyarakat, amikor a nagyszüleimnél egész nap az állatok közelében lehettem az unokatestvéreimmel együtt.
Bégettem a bárányoknak, csodáltam, ahogy a komondor keverék Csibész kutya oly ügyesen beterelte az istállóba a lovat. Láttam, hogy születik a boci. Néztem, ahogy a disznók a sáros gödörben dagonyáznak. Örömmel kergettük a libákat, simogattuk a pelyhes kiscsibéket, fogócskáztunk a kutyákkal és közben megtanultuk gondozni, ápolni őket. Fantasztikus nyarak voltak egy wifi, sőt még tévé nélküli világban, ahol az esték a közös vacsorákról, beszélgetésekről szóltak, no meg a korai kelésről. Mert akinek állata van, felelősséggel tartozik érte.
A fejemben lévő gondolatok már korántsem ilyen szívmelengetőek. Sokszor eszembe jut az a felelőtlen hozzáállás az állatokhoz, ami manapság kis hazánkban oly jellemző. Az állatok és a jövő nemzedéke érdekében ezen mielőbb változtatni szükséges, mert ahogy Mahatma Gandhi is mondta:
„Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.”
szerző: Tóth-Korom Kinga